Egy vásárló kifizeti a webshopban a kinézett sneakert, te pedig másnap reggel látod, hogy az utolsó pár már egy másik csomagba került. A pénz megmozdult, a termék viszont nincs, jöhet a visszatérítés és a bocsánatkérő levél. Az online bankkártyás fizetés bevezetésekor a készletellenőrzéshez igazított véglegesítési folyamatot is egyeztetni kell a kiválasztott megoldás szolgáltatójával. Ez a kis előkészület megelőzi az ilyen forgatókönyvet, mert a késleltetett véglegesítésnél a tényleges terhelés csak a készlet megerősítése után történik meg.
Mi a késleltetett véglegesítés a kártyás fizetésnél?
A késleltetett véglegesítés egy kétlépcsős kártyás fizetés. Az első lépésben a vásárló bankja jóváhagyja a rendelés összegét és zárolja a kártyán, a másodikban a webshop kéri a tényleges levonást.
Jó hasonlat a szállodai foglalás. A recepció a bejelentkezéskor zárolja az összeget a kártyán, a végső számlát pedig csak távozáskor terheli meg. A zárolt pénz a vásárlónál marad, csak nem költhető el, a kereskedő pedig még nem kapja meg.
A vásárló internetbankjában a zárolt összeg jellemzően függőben lévő tételként látszik. Érdemes ezt a visszaigazoló e-mailben egy mondatban jelezni, így senki nem ijed meg, hogy kétszer fizetett.
Az azonnali terheléshez képest ez a különbség:
- Azonnali terhelés: a vásárló fizet, az összeg egyből levonásra kerül, visszavonni csak visszatérítéssel lehet.
- Késleltetett véglegesítés: a vásárló fizet, az összeg zárolódik, a levonás később, a kereskedő jóváhagyásával jön.
Érdemes tudni, hogy a zárolás nem végtelen ideig él. Az időtartam kibocsátó banktól és kártyatípustól függ, lejárat után az összeg felszabadul, a véglegesítés pedig már nem biztos, hogy sikerül. Ezért kérdezd meg a szolgáltatót a pontos határidőről.
Mikor érdemes készletellenőrzéshez használni?
Akkor, ha a webshop kínálata és a valós raktárkészlet között eltérés lehet. Ilyenkor az engedélyezés és a levonás szétválasztása időt ad a kereskedőnek, hogy ellenőrizze a megrendelést.
Tipikus példák a limitált szériák, a több csatornán (webshopban és üzletben egyszerre) értékesített cikkek, a beszállítótól rendelt termékek, a foglalások és a személyre szabott megrendelések.
Vegyük példaként, hogy egy kézműves műhely webshopja öt példányban kínál egy limitált kerámiakészletet, de a polcon csak három van. A zárolással mind az öt rendelés befut, a műhely az első hármat véglegesíti, a másik kettőnél felszabadítja az összeget, és még aznap szól a vásárlóknak.
Nem minden bolt jár jól ezzel. Ha a termék mindig azonnal kiadható, például digitális tartalom vagy folyamatosan raktáron lévő cikk, az azonnali terhelés egyszerűbb és gyorsabb. A késleltetett modell plusz adminisztrációt kér, mert valakinek (vagy valaminek) minden rendelést le kell zárnia.
Bevezetés előtt ezeket tisztázd a szolgáltatóval:
- meddig tart a zárolás;
- lehet-e részösszeget véglegesíteni, ha csak a rendelés egy része érhető el;
- kézzel vagy automatikusan történik a véglegesítés;
- milyen plugin vagy integráció kapcsolja össze a webshopot a készletkezeléssel.
Éles indulás előtt érdemes teszttranzakciót is lefuttatni: a zárolás, a véglegesítés és a feloldás is menjen végig egyszer, még valódi vásárlók nélkül. Így a webshop már az első igazi rendelésnél ismeri a folyamat minden lépését.