Vertikális farmtechnológia – a jövő mezőgazdasága? 2. rész
Dickson Despommier ötletének kiindulási pontja a túlnépesedés volt. Jelenleg 7
milliárd ember 7 milliárd gyomrát kell etetni, ám az országok rendelkezésérre
álló termőföldek már nem elégítik ki a szükségleteket. Az újabb erdők kiirtása
hosszútávon nem jelent megoldást, hiszen szintén véges. Mindez nyilvánvalóan
nem a fenntarthatóság irányába mutat.
A professzor mondhatni nézőpontot
váltott. Ha felhőkarcolókat tudunk építeni, akkor égbenyúló farmokat is képesek
leszünk. Elképzelése szerint a passzív módon működő, teljesen
üvegfalú emeletes házak szintenként más-más zöldségeket teremnének. A többszintes,
zárt térben történő gazdálkodás technológiája azonban kidolgozásra várt. Az egyszerű
megoldások sajnos sok esetben nem voltak költséghatékonyak.
A szintenkénti eltérő növénykultúrák termesztésére alapozó tervek a növényi hulladékok által
termelt biogázzal energiát is termelnének. A fogyasztásra alkalmatlan növényi
részek egyik fele az elektromos ellátást, a másik fele a trágyázást szolgálná.
A hidropóniás rendszerekhez hasonlóan itt is agyag-, vagy perlitgolyókat használnának
virágföld helyett.
A professzor a nagyobb városokban helyezné el építményeit.
Szerinte, ha rövid időn belül nem sikerül hatékony megoldást találni az élelmiszer-alapanyagok
fenntartható termesztésére, annak szörnyű következményei lehetnek. Számításai
szerint egy vertikális farmmal 20-40 ezer négyzetméter termőföld menthető meg.
Kérdés, hogy egy vertikális farm hosszútávon képes-e szinergiában működni a megújuló
energiaforrásokkal.
Kovács Rhewa Andrea